Az eddigi közgyűlések tapasztalatai után azt látom, hogy a bizottsági üléseken van inkább értelme kérdéseket feltenni.

A hozzászólások – valljuk be őszintén – inkább a hozzászólót nyugtatják, hogy valamit is nem hagyott  szó nélkül, de kijelenthetem, hogy gyakorlati hatása zéró ***

 

Ezeket a jegyzeteket (nevezhetjük memoárnak is) utólag írom, ami talán azért is szerencsésebb, mert némileg tompulnak az érzelmek.. így tudok még fejleményt hozzá írni, most is az következik:

​

Szóval ez volt az a bizottsági ülés, ahol az összevonás miatt annyian lettünk, hogy ha itt bárki is hozzászól, akkor sose lesz vége – persze nem haza igyekeztem volna, de egy bizonyos létszám felett már csak a politikai megjelenésről lenne szó – abból már volt elég..

Ilyen összevont ülésen is először voltam – oka, miszerint ugyanazt az anyagot praktikusnak tűnően nem akarták minden bizottságnak külön-külön előterjeszteni.

A 25-ös költségvetés elkészítésében oroszlánrészt vállaló különböző szintű önkormányzati vezetők is beültek a  Siposs Géza tárgyalóba, és – most jön egy érdekes meglátás – egy felelős felső vezető valamilyen formában, de hazaviszi a feladatot, a felelősséget, s az éjszakákba nyúló munkák után szemmel láthatóan várták, hogy a képviselők, a külső bizottsági tagok részéről lesznek kérdések!!
De nem, nemhogy kérdések nem voltak, hanem még figyelem, és fegyelem se!!
Azért is tűnt fel mindez, mert előtte én is éjszakákba nyúlóan, mindent, de mindent elolvastam, amit csak felraktak a közgyűlési anyagok közé. Ezzel nem is kell dicsekedni, hiszen ez a dolgom, ezért is vállaltam a képviselői megbízatást! Az egy teljesen más tészta, hogy annyi anyag kerül ilyenkor a mappákba, hogy azt kvázi kívülállóként teljes mértékben feldolgozni nem is lehet – ezeket max. szakterületenként kellene megérteni, ami elvileg meg is lenne, de egy ilyen ’kettős-központosított’ irányítású rendszerben semmi más elvárás nincs a képviselők felé, mint hogy végső soron szavazataikkal legitimálják a ’kettős-központú’ döntéseket, elvárásokat…
 

S hiába tudjuk, itt élőben mégis megütköző, hogy a rendszer szolgálatába állított képviselőknek és külső bizottsági tagoknak nem igazán kell felkészülniük – elegendő tudniuk, figyelniük, hogy mikor miképp kell szavazni..
Mindezt nem a sértés szándékából írom, s meg is jegyzem, hogy láthatóak kivételek, ill. érzékelhető egyesek több éves tapasztalata, mely alapján képben vannak – de az kivétel nélkül mindegyik arcára rá van írva, hogy mi a feladata.. (hogy ezt a tükörben ki látja, az legyen az ő élete – az megint más, hogy ezzel kiknek az életét befolyásolják – ez már kőkemény politika, itt abba is hagyom..)
 

Nehéz írásba foglalni, de nagyon-nagyon kívülállónak éreztem magam, s talán ezért is láthattam, érezhettem az önkormányzati dolgozók csalódottságát – de ez is kényes téma, mert ha írásom átlép egy ’ingerküszöböt’ akkor muszáj lesz az ellenkezőjét bizonyítani, az meg egyáltalán nem szándékom, hogy a rendszert akaratlanul is kiszolgálókat hozzam kellemetlen helyzetbe.

S elsőre azt hinném, hogy mindezt egyik képviselő társam valódi munkával ellensúlyozza, de nem! Ehhez a rendelet alkotáshoz nem kevesebb, mint 41 képviselői módosító indítványt nyújtott be. Természetesen mindet elolvastam, értelmeztem.. S ezekből is külön jegyzetet készítettem, hogy melyikre miképp fogok szavazni..
Képviselő társam sértése nélkül úgy gondolom, hogy ez összességében így sokkkk
 

Ráadásul a ’kettős-központosított’ rendszer második lépcsője ezt bejáratott módon kezeli..
De erről a jelenségről még írok a továbbiakban is – remélem olvasóimnak gyűlnek a kérdései..!!

 

 

***-hoz megjegyzés – annyiban már látom értelmét, hogy a várost irányító/k-nak is új, hogy valaki teljes egészében tájékozódik – és célirányos szakmai kérdéseket tesz fel..azt nem gondolnám, hogy ezért bármi is változna, de valahol el kell kezdeni